2012. július 1., vasárnap

10. A kórház~

Egy nagyot estem, és iszonyatosan fájt a lábam. Hamar kisuhant hozzám Liam és aggodalmaskodott: 

- De mit történt Sisi? Ha valami nagyobb baja van a lábadnak mit csinálunk?!.- kérdezte kétségbeesetten Liam.

-Nyugi. Szerintem nincs nagy gond a lábammal, csak  meghúztam. Nincs semmi baj, úgy, hogy mehetünk rögtön a Stúdióba.- mondtam tettre készen

Zayn kirohant mikor meghallotta, hogy van valami a lábammal. Ennek mondjuk úgy nagyon örültem.  




-Nincs semmi bajod? Te bolond vagy? Mit csináltál?.- jött ezernyi kérdés.


-Nem vettem észre, hogy van egy lépcső. Ezért elestem és most nagyon fáj a lábam. De reggel is fájt már, mert elestem a lépcsőn.-mondtam lihegve.




-Értem de muszáj bevinnünk a kórházba, főleg ha reggel óta fáj a lábad. - mondta a mély barna szemeivel, én pedig már olyan szinten megakartam csókolni, hogy alig tudtam visszafogni magam. 




-Tehát már nem is haragszol rám?.- mondtam vidáman.


-Ezt ne mondtam. Amit tettél én nem tudom megbocsájtani egy könnyen... -mondta és a fejét elfordította.


-Am Louis beviszel minket a kórházba?.- mondtam lehangoltan.


-Persze. Amúgy nyugi, Zayn  csak túl sok répát evett.- mondta nevetve.


-Lehet.- mosolyogtam el magam.


-Louis kérhetnék egy szívességet?! Fogd már be a szád.-üvöltött vissza rá Zayn. 


- Na ne veszekedjetek.- mondta Harry.


-Rocky nagyon késlekedett, mert ő intézte a dolgokat. Mikor kijött szorosan megölelt, és ezt mondta.


-Minden rendben lesz!


-Igen. Velem igen. De csak akkor teljesen ha megbocsájtotok. 


-Te szerinted azt meg lehet bocsájtani, hogy Harryvel tegnap smároltattok?


Azt hittem. Rögtön elájulok, hogy ilyet feltételezz rólam Zayn. De sajnos igaza volt. Hirtelen minden beugrott, hogy túl sokat ittam, és, hogy smároltunk Harryvel. Megakartam magyarázni Zaynek. De ő csak azt mondta: 'ink ne tartsak beszámolót'. Aztán pedig beült a kocsiba. Nagyon feszült volt a hangulat. Egyedül Louis mondta a szokásos vicceit. Amit már mindenki unott, mert mindenki fejből fújta már, a vicceit. Odaértünk a kórházhoz, Louis bekísért és mondta a többieknek, hogy ne jöjjenek bent várják őt a kocsiban. 


Mikor beértünk nagy nagy szerencsénk volt. Senki nem állt ellőttünk, ezért gyorsan bementünk. Amennyire lehetett kibicsaklott lábal. Egy olyan 50 év körüli orvos megnézte a lábamat, és azt mondta semmi komoly. Csak rosszul léptem, és komolyabban úgymond kibicsaklott a lábam. 


Szerencsére 1 hétig gipszelik be a lábam, attól függ, hogy ha pénteken visszajövök és nem lesz csúnya a lábam leveszik. Tehát megkönnyebbüléssel mentem ki az orvostól. 




-Most nagyon vigyázz ám magadra. Ne csinálj rossz mozdulatokat. Mert rosszabbodhat a lábad. Ne idegesítsed magad Zayn miatt. Tudom, hogy csak a pia miatt volt. Ez az egész szituáció.Velem is megtörtént már. 


-Valaki végre megért. Köszönöm jó barát vagy, ha nevezhetlek így.


-Hát persze. Már rég az voltál. Mielőtt megkérdezted volna. Az előtt is.


-Siessünk mert már nem tudnak sokáig várni. Mikor kiértünk szakadott az eső, ezért sietnünk kellett. 




Louis hazavitt, és még adott egy utolsó jó tanácsot. " Menny liftel, úgy sokkal egyszerűbb" ha nem mondta volna lépcsőn mentem volna fel.


Hazaértem anyu volt otthon csak. Flin ott aludt valami lánynál. Hamar kezdi, bár már 13 éves... Hamar megvacsiztam, rántott sajtot ettem, ínyenc mártással. Eszméletlenül finom volt. Felmentem twittere, írtam Zaynek:'Holnap ide kéne jönnöd. Beszélni szeretnék veled. Létszíves. Puszi Sisi


Hamar öt percen belül jött a válassz:' Rendben fél 3kor megyek.'


Ez lenne a 10. rész.*-*. Titok mikor jön a következő rész: DDD.











1 megjegyzés:

  1. Nagyon tetszik. De remélem kibékül Zayn és Sisi:) Amúgy nemrég olvasom a blogod nagyon megtetszet :D loríí:)

    VálaszTörlés